tűzoltó készülék, porral oltó, tűzvédelmi oktatás, tűzvédelem, tűzvédelmi szabályzat

jogszabályok

28 2011 BM OTSZ

28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az OTSZ
az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
OTSZ 1. rész
TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK
I. FEJEZET
TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA
 Fogalom meghatározások
1.1. Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett.
1.2. Karbantartás: (ellenőrzés és javítás) műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tűzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni.
1.3. Karbantartó szervezet: karbantartó személyeket alkalmazó, tűzoltó készülék javító műhelyt fenntartó hatóság által regisztrált vállalkozás.
1.4. Karbantartó személy: karbantartó szervezet alkalmazásában (munkaviszonyban vagy egyéb szerződéses jogviszonyban) álló, jogszabályban meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkező természetes személy (tűzoltó készülék ellenőr).
1.5. Hatóság: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mely regisztrálja a karbantartó szervezet nevét, címét és felügyeli tevékenységét.
1.6. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám első három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamísítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a regisztrált karbantartó szervezetek a hatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg.
 Általános előírások
a) tűzoltó készülék karbantartást kizárólag a hatóság által regisztrált karbantartó szervezet végezhet,
b) A karbantartó szervezet irányítja és felel a karbantartó személy(ek) munkájáért,
c) a tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a hatóság felé bejelentést kell tenni; a tűzoltóság a tudomására jutott esetekről a hatóságot értesíti,
d) a karbantartási időszakokra vonatkozó a rendelet hatályba lépése előtt kiadott eltérési engedélyek érvényüket vesztik.
 A készenlétben tartó feladatai
a) a készenlétben tartó vagy képviselője, megfelelő időközökben, rendszeresen vizsgálja a tűzoltó készülékeket, melynek során ellenőrzi, hogy minden egyes tűzoltó készülék:
aa) a tervezett telepítési helyen van,
ab) a tűzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható,
ac) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található,
ad) a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel ellátott.
ae) a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e;
b) a készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok megszűntetéséről, az ellenőrző vizsgálatokat lehetőleg havonta, de legalább negyedévente kell elvégezni és a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolva az 1. rész I. fejezetének 5. függelékében meghatározottak szerint kell dokumentálni;
c) az a) pont szerinti vizsgálatokat karbantartó személy is végezheti;
d) a készenlétben tartónak kell gondoskodnia, a készenlétben tartott tűzoltó készülékek az 1. rész I. fejezetének 1. függelékében meghatározott időközönkénti, arra jogosult általi karbantartásáról; a részben vagy teljesen kiürült, (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltésről;
e) az időszakot le kell rövidíteni, ha azt a környezeti körülmények vagy egyéb veszély indokolja.
 Biztonsági intézkedések
6.1. Tűzbiztonság a karbantartás idején:
a) a készenlétben tartónak számolnia kell azzal, hogy a karbantartási és az újratöltési eljárások a megelőző tűzvédelmi intézkedések hatékonyságát időlegesen csökkenthetik,
b) a helyszínen nem javítható és a selejt tűzoltó készülékek pótlásáról a készenlétben tartónak kell gondoskodni.
 Élettartam és selejtezés
6.1. A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet:
a) a szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack,
b) az 50 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülékek szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleménye alapján, 20 éven túl is üzemben tartható, de a meghosszabbítása nem lehet több mint, kétszer 5 év.
6.2. Az alábbi tűzoltó készülékek nem vehetők át karbantartásra:
a) olyan tűzoltó készülék, melyhez a gyártó által ajánlott alkatrészek és oltóanyag, technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
b) a forgalomból kivont vagy a szabálytalanul forgalomba került tűzoltó készülék,
c) az újra nem tölthető tűzoltó készülék, ha a tűzoltó készüléken a felhasználhatósági határidő már lejárt,
d) ha a tűzoltó készülék gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható),
e) olyan tűzoltó készülék, melynek életkora az 1. rész I. fejezetének 1. függelékében meghatározott élettartamot elérte.
6.3. A karbantartó személy köteles írásban értesíteni a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karbantartása nem végezhető el.
6.4. A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik; a tűzoltó készüléket ki kell üríteni, és roncsolással használhatatlanná tenni.
1. függelék az 1. rész I. fejezetéhez

A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök

 
A tűzoltó készülék típusa

 Alapkarban-
tartás1
(2. függelék)

 Közép-
karbantartás1
(3. függelék)

 Teljes körű karbantartás1
(4. függelék)

 A tűzoltó készülék élettartama

 1

 Porral oltó, vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltó

 1 év

 5 és 15 év

 10 év

 20 év

 3

 Törőszeges porral oltó2

 1 év

 15 év

 10 év

 20 év

 4

 Gázzal oltó

 1 év

 -

 10 év

 20 év

 5

 Valamennyi szén-dioxiddal oltó

 1 év

 -

 10 év

 A vonatkozó szabályozás szerint

 6

 Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék
(szén-dioxiddal oltó kivételével)

 hat hónap

 -

 5 év

 20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31-ig3

 

 

 

 

 

 

 1 A kötelező ellenőrzési és javítási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap.
 2 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket - újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz
 3 Lásd még: 6.1.

II. FEJEZET
A TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA
 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1. A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások és javítások elvégzéséről, a fenntartónak kell gondoskodnia.
1.2. Felülvizsgálatot, karbantartást, javítást csak külön jogszabályban meghatározott szakvizsgával rendelkező személy végezhet.
1.3. A vizsgálatok alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről a fenntartónak haladéktalanul gondoskodni kell. A meghibásodott vízkivételi helyek és azok szerelvényeinek javítását, szükség esetén cseréjét azonnal el kell végezni.
1.4. A vízkivételi helyekről nyilvántartást kell vezetni, amely legalább tartalmazza:
a) a vízkivételi hely egyértelmű azonosítását,
b) az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, javítás időpontját,
c) az ellenőrzést, felülvizsgálatot, karbantartást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát, megállapításait,
d) a javítást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát és a javítás megnevezését.
 AZ EGYES TŰZOLTÓ VÍZFORRÁSOK ELLENŐRZÉSÉNEK, KARBANTARTÁSÁNAK, FELÜLVIZSGÁLATÁNAK EGYEDI ELŐÍRÁSAI
3.1. Beépített tűzoltó berendezések: tömlődob alaktartó tömlővel; falitűzcsap-szekrények lapos tömlővel (továbbiakban: falitűzcsap-szekrények).
3.1.1. A falitűzcsap-szekrényeket és tartozékait félévenként kell karbantartani, ellenőrizni, évente felülvizsgálni és egyes tartozékokat ötévenként nyomáspróbázni,
3.1.1.1. a féléves ellenőrzés, karbantartás során az 1. rész III. fejezetének 2. pontjában meghatározott általános feladatokon felül legalább ellenőrizni kell:
a) a falitűzcsap-szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,
b) az ajtók, kiforgatható tartók értelemszerű és megfelelő működtethetőségét,
c) a szerelvények épségét, működtethetőségét,
d) a tartozékok meglétét,

IV. FEJEZET
A BEÉPÍTETT AUTOMATIKUS TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI, TERVEZÉS, KIVITELEZÉS, ÜZEMBE HELYEZÉS, HASZNÁLATBAVÉTEL, ÜZEMELTETÉS, FELÜLVIZSGÁLAT ÉS KARBANTARTÁS
A BEÉPÍTETT AUTOMATIKUS TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEKRE (a 2. rész IV. fejezetének vonatkozásában, a továbbiakban: berendezés) VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1. A berendezés tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során a következőket kell biztosítani:
a) a tűz korai szakaszában jelezzen,
b) a jelzést megbízhatóan továbbítsa,
c) azt késedelem nélkül egyértelmű figyelemfelhívó tűzriasztás formájában jelenítse meg,
d) legyen érzéketlen mindazokra a behatásokra, amelyekre nem szabad jeleznie,
e) szükség esetén végezze el a kiürítést segítő, a tűz terjedését gátló, valamint a tűzoltását biztosító berendezések, eszközök vezérlését,
f) azonnal és egyértelműen jelezze a berendezés meghibásodását, működési zavarát.
1.2. E fejezetben szabványhivatkozásoknál a kiadvány legutóbbi változatát kell alkalmazni, kivéve a dátummal ellátott hivatkozások esetét.
1.3. A berendezés elemei feleljenek meg a vonatkozó jogszabály, honosított harmonizált szabvány, ezek hiányában nemzeti szabvány (különösen: MSZ EN 54 és MSZ EN 50200 sorozat) előírásainak, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtsanak.
1.4. A tervezést, végző személyek vagy az adott tevékenységben érintett szervezet tagja rendelkezzen a jogszabályban meghatározott képesítéssel és jogosultsággal.
1.5. A kivitelezést, üzembe helyezést, karbantartást és felülvizsgálatot végző személyek vagy az adott tevékenységben érintett szervezet tagja rendelkezzenek a jogszabályban meghatározott képesítéssel.
1.6. Az üzemeltetést (felügyeletet, kezelést, ellenőrzést) ellátó személyeket a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről oktatásban kell részesíteni.

A BERENDEZÉS ÜZEMELTETÉSE
8.1. Az üzemben tartás azt jelenti, hogy a tűzjelző berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani. A jelzések folyamatos fogadásáról, a műszaki követelményben meghatározott időszakonkénti ellenőrzésről, felülvizsgálatról és karbantartásról gondoskodni kell.
8.1.1. A beépített tűzjelző berendezés, tűz- és hibajelzésének fogadására a jelzések értékelésére, a tűzoltóság felé történő továbbítására a berendezés központjánál, vagy a létesítményen belül elhelyezett kijelző egységénél személyes felügyeletről kell gondoskodni.
8.1.1.1. A felügyelet kiváltására vagy kiegészítésére szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezést folyamatosan üzemben kell tartani.
8.1.1.2. Az átjelzés szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, vagy az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása, vagy megsértése esetén az átjelző nem tekinthető üzemben tartottnak.
8.1.1.3. A folyamatosan, egy időben felügyeletet ellátók száma legalább két fő legyen abban az esetben, ha a tűzjelző központ felügyeletén túl más a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladat is meg lett határozva.
8.1.2. Meghibásodás és kikapcsolás.
8.1.2.1. A tűzjelző berendezés, a felügyelet kiváltására vagy kiegészítésére szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés meghibásodását, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak a hiba észlelését és kijavítását be kell jelenteni, kivéve a részleges védelem-kiesést okozó és a várhatóan 48 órán belül elhárítható hibákat.
8.1.2.2. A jogszabály, nemzeti szabvány vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt beépített tűzjelző berendezés tervszerű, (átalakítás, felújítás, bővítés stb. miatt történő) részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban kell jelezni az illetékes önkormányzati tűzoltóságnak.
8.1.2.3. A téves vagy hamis riasztások elkerülése érdekében lehetséges az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott zóna, vagy zónák kiiktatása, a következő feltételekkel:
a) a kiiktatott zóna csak a téves, vagy hamis riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza,
b) a kiiktatott zóna a téves, vagy hamis riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozhatja,
c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel szükséges a zóna kiiktatás körülményeit egyeztetni, olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket ne sértsen,
d) a zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményeit, annak felelősségi körét, az ellensúlyozó intézkedéseket a Tűzvédelmi Szabályzatban kell rögzíteni.
8.1.2.4. A felügyelet kiegészítésére szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés tervszerű (átalakítás, felújítás, bővítés miatt történő) részleges vagy teljes üzemszünetét abban az esetben kell jelezni a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak, ha az meghaladja a 8 óra időtartamot.
8.1.2.5. A bejelentés tartalmazza: az üzemszünet kezdetét és végét, a védelemből kieső területek leírását (szükség esetén rajzát), és a kockázat ellensúlyozására teendő intézkedéseket, valamint az ennek végrehajtásáért felelős személyek nevét.
8.1.2.6. A felügyelet kiváltására szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés meghibásodásának, tervszerű leállításának idejére felügyeletet kell biztosítani.
8.1.3. A beépített tűzjelző berendezés jogszabályban, műszaki követelményben meghatározott dokumentációját a befogadó létesítményben meg kell őrizni, és a történt változásokat át kell vezetni. Megőrzendő iratok és selejtezhetőségük:
a) kivitelezői nyilatkozat (nem selejtezhető),
b) üzembe helyező mérnök nyilatkozata a részekkel (nem selejtezhető),
c) az elfogadás jegyzőkönyve (nem selejtezhető),
d) a jogszabályban meghatározott esetekben a használatbavételi engedély (nem selejtezhető),
e) megvalósulási dokumentáció (az aktuális példány nem selejtezhető),
f) oktatást igazoló iratok (tárgyévet követő december 31. után selejtezhető),
g) üzemeltetési napló (tárgyévet követő 5. év december 31. után selejtezhető),
h) a meghibásodás, kikapcsolás bejelentése (tárgyévet követő december 31. után selejtezhető).
8.1.4. A berendezés üzemeltetője köteles biztosítani a jogszabályban, hatósági előírásban foglalt üzemeltetési feltételeket. A tűzjelző központ felügyeletét ellátó személy a tűz- vagy hibajelzéseket értékelve haladéktalanul tegyen jelzést a megfelelő szervezet, személy felé.
8.1.5. A tűzjelző központ felügyeletét ellátó személy legyen kioktatva a tűzjelző központ kezelésére, az általa elvégzendő ellenőrzésekre, a tűzjelzésre és a tűz vagy meghibásodás esetén szükséges további intézkedésre. Az oktatást a munkába állás előtt, majd rendszeresen évente kell elvégezni.
ELLENŐRZÉS, FELÜLVIZSGÁLAT ÉS KARBANTARTÁS
9.1. Ellenőrzés.
9.1.1. Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi:
a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel (nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó stb.), értesítették-e a karbantartót,
b) az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés,
c) a tűzjelző központ valamennyi jelzőáramkörének jelzését (hang, fény), működését.
9.1.1.1. Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e.
9.1.1.2. Az ellenőrzést a gyártó által javasolt módon kell elvégezni.
9.1.2. Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személynek havonta ellenőrizni kell az alábbiakat:
a) a 2. rész IV. fejezetének 9.1.1. pontjában leírtakat,
b) az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
c) a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson,
d) a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e.
9.1.3. Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személynek háromhavonta ellenőrizni kell az alábbiakat:
a) a 2. rész IV. fejezetének 9.1.2. pontjában leírtakat,
b) történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését (az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát stb.),
c) a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz (tabló, PC) üzemképes-e.
9.2. A felülvizsgálatok és karbantartások között megkülönböztetünk, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatokat. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rendszer megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatra van szükség: tűzeset után; téves, hamis riasztás esetén; a rendszer meghibásodása esetén, a rendszer helyszíni vagy távolról történő változtatása esetén, hosszú üzemszünet után, új karbantartóval kötött szerződés után.
9.2.1. Féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább hathavonta biztosítania kell, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy az alábbiakat végezze el:
a) ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, (oktatott felügyelet) meglétét,
b) ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében,
c) ellenőrizze, a 2. rész IV. fejezete 9.1.3. b) pontjában foglalt ellenőrzés tapasztalatait, és azokat értékelve, amennyiben szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítása érdekében,
d) működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang- fényjelzők), és működteti a vezérlési funkciókat;
da) a sérülés életveszély, vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása stb.) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni,
e) ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését,
f) ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését;
g) tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot az összevont ügyelet, a tűzoltóság, vagy távfelügyeleti állomás felé,
h) végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt.
9.2.2. Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente biztosítania kell, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy végezze el:
a) a 2. rész IV. fejezete 9.2.1. pontban foglalt feladatokat,
b) ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően,
ba) az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve, az összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, amennyiben ezek során az érzékelők 50-50%-át (25-25%-át) ellenőrzik,
c) szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett,
d) szemrevételezés során, és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését (az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők stb. elhelyezésének megfelelősségét) befolyásoló változás, az épület, vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben.
9.2.3. A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során biztosítania kell, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy, a 2. rész IV. fejezete 9.2.3.1. - 9.2.3.6. pontjaiban meghatározottakat elvégezze.
9.2.3.1. Tűzeset után az alábbiakat kell elvégezni:
a) a tűzesetet követően - függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e - szemrevételezéssel teljes körűen, meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás,
b) meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e,
c) meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket (vezérlés, hangjelzés, riasztás továbbítást) elvégezte-e,
d) amennyiben az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása, vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét stb. - a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett - el kell végezni.
9.2.3.2. Téves, vagy hamis riasztás esetén az alábbiakat kell elvégezni:
a) meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves, vagy hamis riasztáshoz,
b) amennyiben megállapítható a téves vagy hamis riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására,
c) a téves vagy hamis riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét stb. - a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett - el kell végezni.
9.2.3.3. A berendezés meghibásodása esetén az alábbiakat kell elvégezni:
a) meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz,
b) meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan,
c) a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét stb. - a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett - meg kell tenni.
9.2.3.4. A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre, és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.
9.2.3.5. Hosszú üzemszünet után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. Hosszú üzemszünet a 30 napnál hosszabb teljes körű leállás.
9.2.3.6. Új karbantartóval kötött szerződés után:
a) ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét,
b) el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot.
9.3. Dokumentáció keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba kell rögzíteni. A berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek (a tűzjelző központ felügyeletét ellátó; az ellenőrzéssel megbízott; a felülvizsgálatot, karbantartást végző személy), amennyiben azok további intézkedést igényelnek, írásban kell jelezni az intézkedésre jogosult felé.
9.4. Az üzemeltető köteles kijelölni egy tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételeknek ellenőrzésével megbízott személyt (továbbiakban felelős személy), és biztosítani az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszüntetni.
9.4.1. Az üzemeltető köteles biztosítani a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszüntetni.
9.4.2. A felelős személy köteles a meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtani és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelezni.
9.4.3. A felülvizsgálatot, karbantartást végző személy köteles a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint a meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtani, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelezni, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket stb. elvégezni.
9.4.4. A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása, vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak.
9.5. A beépített tűzjelző berendezés karbantartását, szükség szerint javítását a jogszabályban, gyártó által kiadott utasításban foglaltak szerint, a jogszabályban meghatározott szakképzettségű (tűzvédelmi szakvizsga), az OKF által nyilvántartott személy végezheti.

KIÜRÍTÉS
10.1. A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idő alapulvételével - jogszabályba foglalt számítás alapján kell méretezni.
10.2. A vészlétra (kilépő) és a vészhágcsó teherbírását, műszaki állapotát jogszabályban meghatározottak szerint kell ellenőrizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni.
10.3. Az épületekben tűzvédelmi szempontból elhelyezendő biztonsági jelzésekre vonatkozó követelmények.
10.3.1. Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat, azok teljes hosszán világító biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épület bármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jel látható legyen.
10.3.2. A tűzoltó eszközöket, berendezéseket tűzvédelmi jelzéseknek megfelelő színnel, valamint irányjelző biztonsági jelek elhelyezésével, valamint a tűzoltó berendezések tárolására szolgáló helyeket vagy azok bejáratait a megfelelő színnel történő megjelöléssel kell azonosítani. A tűzoltó berendezések azonosítására szolgáló szín a vörös. A biztonsági jel vörös felületének megfelelő nagyságúnak kell lennie a könnyű azonosítás érdekében.
10.3.3. Ahol a természetes fény nem elég erős ott a tűzoltó eszközök utánvilágító, vagy világító biztonsági jeleket kell alkalmazni
10.3.4. A biztonsági jelek elhelyezésének változatait az 1. táblázat tartalmazza
1. táblázat

10.3.5. Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jelzéseket karbantartani, a világító jelzések működését, működőképességét jogszabályban, vagy vonatkozó szabványban, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. Azokat a jelzést adó eszközöket, amelyek hálózati energiaforrásról működnek, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok működésképtelenségét.
10.3.6. Az alkalmazandó biztonsági jel legkisebb méretét a felismerési távolság függvényében az alábbi képlettel kell meghatározni:

Ahol: L - a felismerési távolság
X1- a jel rövidebb oldala

A biztonsági jelek ajánlott méreteit és a hozzájuk tartozó felismerési távolságokat a 2. táblázat tartalmazza. A biztonsági jelzések megválasztásánál minden esetben a tényleges felismerési távolságból kell az alkalmazandó jel méretét megválasztani. Amennyiben a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül. A jelzések sűrűségének meghatározásakor figyelembe kell venni a 10.3.1. pontban foglalt követelményt.
2. táblázat

TŰZJELZŐ ÉS OLTÓBERENDEZÉS
19.1. A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni.
19.2. A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatásos önkormányzati, illetőleg az önkéntes tűzoltóságnak be kell jelenteni.
19.3. A beépített tűzvédelmi berendezéseket jogszabályban előírtak, ezek hiányában a gyártási vagy forgalmazási engedély szerint kell ellenőrizni és karbantartani.
19.4. A tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell.
19.5. A tűzjelző és oltóberendezéseket a 20.7.-20.8. pontokban foglaltak szerint kell utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel megjelölni.
TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK, FELSZERELÉS
20.1. A létesítményben a 20.2. bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben
a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után,
b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint,
c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként,
d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként,
e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint.
20.2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda stb.) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - a 20.1. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
20.3. Jogszabály, illetőleg a tűzvédelmi hatóság a 20.1. bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.
20.4. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a - falitűzcsappal kombinált tűzoltókészüléket tartó falitűzcsap szekrény, vagy tűzoltókészülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m - talpmagasság - akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad.
20.5. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.
20.6. A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni.
20.7. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni.
20.8. A biztonsági jeleket mindenesetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A biztonsági jel, rögzítési magasságát a 1. ábra szemlélteti.

20.9. A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést, melyet az egyes tűzoltó készülék fajták tekintetében a 3. táblázat tartalmaz:

3. táblázat





LAKÓ- ÉS SZÁLLÁSÉPÜLETEK
21.1. A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
21.2. Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad.
21.3. Az épületben, illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
21.4. A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”-”D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható.
21.5. Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy - a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével - földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (panelszerkezet stb.).

 

tűzoltó készülék, porral oltó, tűzvédelmi oktatás, tűzvédelem, tűzvédelmi szabályzat